CSAK ÚGY

19.) rész

– Lili kapaszkodik a fagylaltért, hidd el Zsófi semmi baja nem lesz, ha megkóstolja,

– mint aki ért a gyermekneveléshez úgy magyarázta Gabriel és folytatta: alig voltam pár hónapos, minden fagylaltból egy pici kanállal anyukám megkínált. Nem csak a felnőttek kedvence, a gyerekek egyenesen imádják. – Gondolod?

Még soha nem mertem adni Lilinek.

Hol tanultad ilyen szépen a nyelvünket?

Bocs a kérdésért, nem akarok tolakodó lenni.

– Nem veszem tolakodásnak. Kérdésed jogos.

Szüleim otthon anyanyelven beszéltek, így az anyatejjel szívtam magamba. Nagyszüleim, szüleim háború után az 60-es években disszidáltak nyugatra. Az akkori rendszernek nem volt szüksége édesapám tudására, egyik pillanatról a másikra a művelt emberek feleslegessé váltak. Hatalomnak olyan munkásra volt szüksége, aki nem beszél, nem érvel csak dolgozik reggeltől estig és fordítva.

Hogy-hogy kerültem erre a vidékre?

Édesanyám tengerparti otthonra vágyott, ahol mindig süt a nap és télen nincs hó. Itt vettek egy birtokot (tanyát) és elkezdtek gazdálkodni. Kielégítő a válaszom?

– Igen, köszönöm. – mondtam

– Gazdálkodáshoz a földet nagyon kell szeretni, jegyezte meg Sári néni –

Igen jól tetszik gondolni. Édesapám mezőgazdasági mérnök. Szereti a földet, a természetet és szeret saját maga úra lenni.

– Ön is az édesapja példáját követi?

– Igen Sári néni, -  részben. A családunk összetartó az ősöktől tanultakat tovább viszik. Kivétel az édesanyám, Ő vállalatnál dolgozik.

– Zsófikám neharagudjatok mára elköszönők. Fiatal koromban én se szerettem, ha idős ember zavarkolódik a fiatalok körül. Ti csak beszélgessetek. Holnap találkozunk. Lili kislányom vigyázz magadra és fogadj szót anyukádnak. – Szervusz Zsófikám, pici fagyival megkinálhatod Lilit, de éppen csak az ízéért. Minden jót fiatalember, Gábriel. Tudta, hogy szép nevet kapott a szüleitől? – Anyukám érdeme, köszönöm a nevében is. Kezét csókolom, jó egészséget kívánok.

– Nos, Gabriel Úrfi! Kettesbe maradtunk, beszéljünk nyíltam, - mióta és miért követsz olyan rendületlenül? Neked nincs más dolgod, mint délutánonként a parkban ülve mások beszélgetéseit hallgasd? Stigulázáshoz rossz helyen keresgélsz. Nyugodtan mondd el a barátaidnak, miattam nem fogjátok egymás vállát veregetni a büszkeségtől, - na ez is megvolt.

– Miről beszélsz Zsófi? Aznap láttalak először, mikor Banditól elköszöntél. Igaz, ami igaz megmozgattad a fantáziámat! Érdeklődtem utánad és Ő mondta, hogy rokonok vagytok és a húgod férje.

– Sógorom hozzád ment számítógépet javítani?

– Igen! A parkolóban vártam és kocsival mentünk a tanyára.

– Tehát akkor veled beszélgetett Bandi, miután elköszöntem tőle?

– Igen.

– Szegény Sári néni! Vele veszekedtem miattad. Azt hittem valami köze van hozzád és Ő akar összeboronálni bennünket. Maradjunk annyiban, amit az előbb mondtam igaz! Senkinek nem leszek a megunt babája.

– Tetszel nekem Zsófi, nagyon tetszel, ha tudnád mennyire! Sajnálom, ezt ki kellett mondanom.

Zsófi! Maradjunk annyiban, soha nem húztam strigulát és nem is fogok. Egy barátom van és nagyon-nagyon tiszteli a nőket.

– Lili elaludt, lassan indulnom kell.

– Haza kísérhetlek benneteket?

– Babakocsit én tolom.

– Nagyon bizalmatlan vagy Zsófi.

– Sógoromtól biztos mindent tudsz.

– Semmit nem tudok, csak azt, hogy máris hiányzol.

Következő....

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat