69.)

Megtervezted a programunkat? Hova szeretnél menni kisasszony?

– Te hívtál Alberto. Gondoltam kész tervvel állsz elém.

– Tervem felmérhetetlenül sok, mint tengerben a víz…Tudod mit? Együtt kigondoljuk, megbeszéljük, hogy ezt a csodálatos napot hogyan töltsük.

– Csodálatos nap? Hiszen az év majd minden napján süt a nap és kellemes a meleg.

– Zsófi! Kettőnkre - együtt, még nem sütött a nap, ettől ilyen csodálatos. Érzem, a nap velem örül, csak nekünk árassza a sugarait ilyen boldogan. Ma más szemszögből látom a természetet, az embereket, mintha a világ velem együtt örülne. Látod? Táncra perdültek a fák is körülöttünk.

– Alberto! Ha nincs ellene kifogásod menjünk a partra. Ott mindig örömmel sétálok, a tenger megnyugtat. Olyankor elszáll minden nehéz gondolatom. A tenger kék, fodrozó vízében szinte egyszere látom a lelkem örömét és fájdalmát. Látványa elvarázsol, mint annak idején gyermekkoromban az elvarázsolt kastély.

Nem tartom jó ötletnek kézent fogva sétálni, bárki megláthat bennünket.

– Zsófi! Nem magadnak, hanem másoknak akarsz megfelelni? Mit számít az, hogy ki, mit lát, mondd? A te életeddel csakis magadnak van joga rendelkezni.

– Engedd kérlek a kezed megfognom! Érezni akarlak, amilyen közel csak álmomban és a képzeletemben érezlek.

– Hát ez-az! A közelségedtől tartok. Félek az újabb csalódástól. Mostanában valahogy elpártolt tőlem a sors, magamra hagyott. Az életem során mindenki azt mondta, – legyek jó, tisztességes, kedves, bájos, a jóság meghozza a boldogságot.

Boldogság helyet törésvonal alakult ki a szépen felépített életemben Már csak arra várok, mikor tör ki belőlem valami vulkánszerű torz szülemény. Számomra megfejthetetlen milyen bűnt követhettem el, hogy az élet nehéz oldalára sodort az élet. Belefáradtam a megfelelésikényszerbe, amit a környezet rám akar testálni.

– Te…pesszimista kislány! Menjünk valami örömforrás közelébe. Egy jó nagy adag fagylalt majd felvidít.

– Alberto! Kézen fogva, átölelve?

– És ezer csókokkal elhalmozva….–Zsófi! Az érzést kordában tartani bűn… és nem akarok bűnbe esni.

– Tehát nem akarsz bűnbe esni? Ha nem vetted észre most is bűnt követsz el és én hagyom! Ezáltal ugyan olyan bűnös vagyok, mint Te. A kettőnk elképzelt világában sodródunk és a következményeket figyelmen kívül hagyjuk. Szép álompárt alkotunk. - Mondhatom!

– Tévedsz Zsófi! A mi kettőnk élete valós szilárd alapokra épül. A földön élek és nem a fellegek közt céltalanul lebegek.

Amennyiben elfogadjuk azt az aprócska tényt, hogy eddig nem a megfelelő ember oldalán éltük külön-külön az életünket és végre kitudsz lépni a múltad árnyékából, akkor majd te is látni fogod, hogy a nap nekünk ragyog. Csak nekünk örül! A nap egyedül a miénk és bearanyozza a mindennapi életünket.

– Alberto mi van, ha jön egy lavina? Az képes a szilárd alapokra épült kapcsolatot is egy pillanat alatt összetörni, szétrombolni.

– A lavina vagy együtt emel a magasba vagy együtt sodor el bennünket, de csak kettőnket együtt!

Zsófi! Érzem! A csalódásod után a szép szerelmes szavakkal nem sokra mennél, mástól hallottad ezerszer, mégis másképp cselekedett.

Türelmesen fogok várni és tetteimmel bizonyítani.

Felőlem! Jöhet árvíz, tűzvész, lavina, földrengés az érzésemet, amit irántad érzek, semmi és senki nem fogja megkárosítani.

                   Semmi és Senki!

    Alberto! Ölelj át! Nem akarok több félelmet. 

következő...

Oldal: 69.)Türelmesen fogok várni és tetteimmel bizonyítani.
CSAK ÚGY - © 2008 - 2024 - marara.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat