CSAK ÚGY

  55.)

Jó napot Sári néni!

– Üdvözlöm Gabriel! Mi járatban erre, csak nincs valami baj? Jöjjön be, főzök egy finom teát. Zsófival az imént beszéltem telefonon, a hangján nem éreztem semmi rendkívülit. Történt valami?

– Zsófi, látszatra jól érzi magát, az-az inkább úgy fogalmazom, hogy a külvilág felé erős nő látszatát kelti, ugyanakkor a lelki vívódása kiül az arcára. Érzem, látom rajta a támadás lelki traumáját nem tudja feldolgozni egyedül. Segítséget nem fogad el sem a családjától, sem tőlem. Szakemberről, külső segítségről hallani sem akar. Már-már tehetetlenek vagyunk. Vigaszt egyedül a kislánya nyújtja számára.

– Gabriel! Szerinte mit tehetnék, mit vár tőlem ebben az esetben?

– Önre Zsófi hallgat, kérem próbáljon meg vele elbeszélgetni.

– Tudja Gabriel! A halál, a támadás és bármiféle fenyegetés, egy baleset látványa, de akár a vérvétel is okozhat az egyénben olyan stresszt, amit nehezen tud feldolgozni. Azonkívül maradandó lelki traumát okozhat a családi veszekedés, válás. Vannak emberek, akik hamar túllépnek a problémákon és vannak érzékenyebb lelkületű emberek, akik egy ártatlannak tűnő csekély problémát is nehezen tuddnak feldolgozni.

Én itt más problémát is látok! Mégpedig azt, hogy túl gyorsan robbant be a kettőjük kapcsolata.

Zsófi megijedt. Ő berendezkedett az egyedüllétre és fél,  hogy elveszíti a szabadságát, fél a függőségtől, félti a függetlenségét. Zsófi az a típus, aki nem tudja elviselni a "parancsuralmi rendszert", ami óhatatlanuk is kötöttséggel jár egy jó kapcsolatban is.

Zsófinak úgy kell megadnia a boldogságot, hogy közben szabadnak érezze magát. Nem szabad reá nehezedni, neki szüksége van önmaga megvalósítására. Higgye el Gabriel, ha ezt megkapja öntől, Zsófi lesz a legboldogabb ember.

- Nézze Sári néni! Soha nem volt bennem birtoklási vágy, az kizárólag önbecsüléshiányos emberek fegyvere.

Birtokolhatok: kocsit, házat, pénzt, de érzelmet soha. Tisztában vagyok, a szabadságot úgy kell adni a másiknak, hogy mindketten szabadnak érezzék magukat. Ettől függetlenül számomra Zsófi iránt érzett vágyódásom, szerelmem életre szóló elkötelezettség. Ő lett az életem értelme és félek, hogy elveszítem.

– Gabriel? Ugye ez a beszélgetés kettőnk között marad.

– Nincs titkolni valóm Zsófi előtt, ha Ön úgy gondolja,  jobb így, akkor természetesen kettőnk között marad.

– Mikor tudok Zsófival négyszemközt hosszasan beszélgetni?

– Holnap ebéd után elhozom Önhöz.

– Még valamit Gabriel! Zsófi nagyon hűséges jellem és szereti Önt.

– Köszönöm a megerősítést.

          ......

Teresa! Nyisd már ki az ajtót….

– Mi történt Sara? Csak nem vagy beteg?

– Ah dehogy! Mit tudsz arról a csavargóról, aki a parkban ólálkodott és pénzt lopott az emberektől? Tudod, aki a kocsmában iszogatott a lopott pénzből.

– Ja az? Fiam mondta, hogy elfogták, most börtönbe csücsül.

– Meddig lesz bent?

– Van egy csomó lajstrom, amit rá lehet bizonyítani. Fiam azt mondta részben beismerő vallomást tett.

– Na ez-az! Ez kell nekem….

– Sara minek örülsz ennyire?

– Hogyne örülnék, mikor életek múlnak rajta.

– Nem értelek Sara! Eddig sajnáltad az elesett embereket, még a zsiványokban is elsősorban az embert láttad.

– Teresa ez a beszélgetésünk maradjon kettőnk között, ha kérdezlek, csak akkor mondd el és se többet se kevesebbet.

– De van egy másik is akit elfogtak. Most már nyugodtam lehet sétálgatni a parkban, többet nem fognak zaklatni senkit.

– Azt is mondd el! Holnap délután pontban 2 órakor feltétlenül gyere át.

– Most megyek, sütök valami finomat holnapra. Délután, pontban 2 órakor várlak!

Folytatás....

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat