62.)

Szia szívem, hazaértem. Egész nap hiányoztál. Lili hol van?

– Lili a párnacsata után pihenget, majd egész nap. Nagyon elfáradt. Legközelebb ne fáraszd le ennyire.

– Láttad mennyire élvezte a játékot? Imádom ezt a kis csajszit, na és az anyját. Szüleim azzal köszöntek el, vigyelek el benneteket hozzájuk. A munkások már építik Lili játszóházát. Az öregek vettek egy halom játékot, most rakosgatják össze.

– Képzeld! Alberto bocsánatot kért a viselkedéséért.

– Azt hittem kirúgtad! Akkor most élvezed a helyzetet? Több embert megbántasz és elvárod a bocsánatkérést? - Ez ám a nagy öröm! Én biztos nem kértem volna a helyében bocsánatot, akármennyire is a főnököm lennél.

– Egyáltalán nem élvezem. Zsófi, ha kötekedni akarsz rossz helyen kopogtatsz és tudod miért, – mert szeretlek.

– Gabriel! Nem vetted észre, hogy túlléptél egy határt és figyelmen kívül hagytad az érzéseim, beletapostál a lelkivilágomba. Nem vagyok és nem leszek a játszótársad, pláne nem az idegcsillapítód. Ne feledd, nem szoktam senkinek az adósa lenni. Részemről a revans még vissza van.

– Zsófi szívem, revans? Mit értsek ezalatt?

– Itt és most megígérem neked a pokol kapujánál nem fogok megállni.

– Kis szívem, ha nincs más választásom, akkor a poklon is átmegyek érted.

Mit szólnál egy kellemes belsőséges családi sétához? Megnéznénk a naplementét a tenger felett, majd beülnénk egy kávézóba, étterembe amihez kedvünk tartja vagy csak sétálnánk a tengerpart nyüzsgő forgatagában. ilyenkor élettel teli a város kisutcái is. Szeretném, ha ez az este csak a mienk lenne, az én kis családom körében telne. Zsófi elmegyünk hármasban?

– Romantikára vágysz Gabriel?

- Igen, meghitt családi romantikára, amiben mi hárman leszünk a főszereplő.

– Nem bánom, ha Lili felébred átöltöztetem és mehetünk. Rám fér a kikapcsolódás, bár nincs érzelemgazdag hangulatom, azok után amit a fejemhez vágtál. Bánt hogy nem bízol bennem.

– Zsófi szívem kérlek bocsátsd meg a múltkori kitörésemet, egy pillanatra hatalmas rémület, valami megfoghatatlan érzés tört úrrá rajtam. Mintha föld megnyílt volna alattam, akkor döbbentem rá, hogy ha nem vigyázok rád, bármikor elveszíthetlek. Ne haragudj rám kétségbeestem, féltettem a szerelmünket.

                  ..

– Nézd csak Zsófi, ez a presszó elegáns helynek néz ki. Beülünk ide, vagy nézünk másikat?

– Szomjas vagyok, nincs kedvem tovább keresgélni, üljünk ide. Szerencse a Lilit babakocsiba hoztuk, így legalább tud pihenni.

– Jó estét uram! – Gabriel, Zsófi, ez ám a meglepetés! Mit hozhatok Önöknek?

– Alberto, mit jelentsen ez? Maga itt dolgozik?

– Igen uram! Esténként itt dolgozom, szükségem van a pénzre az albérlet fenntartásához és a másoddiploma megszerzéséhez.

– Az önéletrajzába semmi utalást nem tett a törekvéséről és anyagi helyzetéről.

– Uram! A kötelező rubrikákat kitöltöttem, a magánélet nem tartozik a munkáltatóra.

– Igaza van Alberto! Legyen kedves holnap jöjjön be az irodámba.

– Most mit fogsz csinálni? Kirúgod?

Látod Gabriel? Minden meggyőződés nélkül könnyen ráütjük a bélyeget a másikra, ítélkezni a legkönnyebb! A fáradtságtól remegett szegény embernek a keze-lába.

– Zsófi! Különbséget tudok tenni a fáradt ember remegése és az adott szituációban a viselkedés között. Engedd meg, hogy a tényeket nézzem. Ma este ugyanúgy nézett rád, mint a bemutatkozás alkalmával. Ha elfogyasztottad az üdítőt indulhatunk vagy elmélkedsz még egy sort?

– Gabriel! Milyen szép romantikus estén vagyunk túl? Ráadásul zsivány módra, köszönés nélkül távozunk, - ugye nem gondolod, hogy meg kellene köszönöm vagy elvárnád?

Azt hiszed a magas borravaló, amit itt hagytál, majd segít Alberton? Érzem, ha megtehetnéd kiüldöznéd a városból is. Neked minden porcikád utálja ezt az embert, pedig nem is ismered.

– Te ismered Zsófi? Kezdem azt hinni, azért ültünk pont abba a presszóba, ahol Alberto dolgozik, mert tudtad, hogy ott van. Talán ide hívott vacsorázni? 

– Gabriel! Túl éles a fantáziád, tudod jól, csak látásból ismerem. Elfelejtetted? - A presszót te választottad.....

Ha megengeded elmondom mit gondolok rólatok. Alberton a törekvő, tisztelettudó, illedelmes embert látom, aki iparkodik, hogy többre vigye, mint ami.

Te könnyen beszélsz az életedet megalapozták a szüleid. A készbe ültél bele, de vigyázz a magas trónról könnyen leeshetsz, – elég egy gyenge fuvallat.

– Zsófi! Hiába provokálsz, nem fogok veszekedni veled.

– Én provokállak? Te viselkedsz idióta módon.

folytatás ....

Oldal: 62.)Én provokállak? Te viselkedsz idióta módon.
CSAK ÚGY - © 2008 - 2024 - marara.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat