20.rész
Sári néni mindig megelőz, pedig ha tudná mennyire igyekszem, hogy legalább egyszer Én várjak Önre.
– Ó zsófikám! Remélem ez lesz a legnagyobb gondod az életed során. Tudod időben elindulok, mert egy-egy kirakatnál meg kell állnom pihenni.
Képzeld el, olyankor turistaként viselkedem. Nézelődök erre-arra, mint aki tájékozódik vagy simán a tájat nézi. Ne mondja már senki rám, szegény néni menni sem tud. Mire ide érek jócskán elfáradok.
Megaztán egész úton izgulok, hogy a megszokott padon senki ne üljön. Gondoltam: - egyszer jó nagy betűkkel ráírom, ez a pad minden délután Sárikáé.
– Humora nem hagyja el, ez nagyon tetszik, de mit szólna a város vezetője?
– Azon már főjön a vezető feje.
Furdal a kíváncsiság, de nem merek kérdezni Gabriellel kapcsolatban.
– Sári néni! Na ez az! Szégyellem magam és elnézést kérek Öntől, amiért meggyanúsítottam a közvetítő szerepével. Szentül meg voltam győzödve, hogy az Ön keze van Gabriel viselkedése mögött. Tévedtem, nagyot tévedtem és ezuton kérem, ne haragudjon rám. Kiderült a sógorom javította a számítógépét és onnantól kezdett mindennapos padszomszédunk lenni.
– Tehát a sógorod volt a kerítő? Nem szép dolog elvenni egy idős asszony kenyerét, - üzenem a sógorodnak. Remélem nem zavartad el?
– Hazáig kisért, egész úton be se állt a szánk, ilyen sokat régen nevettem, újra gondtalan gyermeknek éreztem magam. Olyan érzésem volt mintha Gabrielt ezer éve ismerném.
– Zsófikám! Belső hangom még soha nem hagyott cserben. Végre felszabadultságot látok a szemedben. Első pillanatól tudtam, ezt a férfit neked teremtették. Nyugtassál meg kislányom, azért rám is tudsz majd időt szentelni.
Tudod Zsófikám! A gyermekem, unokáim távol laknak tőlem. Évente egyszer-kétszer tudnak meglátogatni. Igaz, sokszor látom őket, beszélek velük interneten, de a meghitt viszonyt, az érintést, simogatást a természetes testközelséget nem pótolja a gép.
Ha eljönnek, "mama bújócskázunk?" - Hát lehet erre nemet mondani?
Vén fejjel bújócskázok az unokáimmal. A szeretet ereje elfeledteti még a fájdalmat is. Ugye milyen furcsa az ember?
Szeretet a Te lelkedben is rendet teremt majd. Elárassza az egész lényed, engedd, hogy megérintsen. A szeretet szívedből szól, hallgass rá.
– Sári néni, nem tudom, hogy csinálja, de Ön mellett mindig megnyugszom. Jó érzés, ha csak pár pillanatra is szépnek, rózsaszínnek látni a világot.
Néha úgy érzem: a szívem és az eszem egymással vívják a harcukat és bárhogy alakul, félek a győzelemtől.
– Szíved fog győzni, - kislányom - a szíved.