37.
Micsoda jókedv! Ezt már szeretem Zsófikám.
– Üdvözlöm drága Sári néni!
-Tegnap hogy érezték magukat Teresával?
– Képzeld el! A fél várost bejártuk, egyik buszról le, a másikra fel, metró, meg ami csak utunkba esett, még taxival is utaztunk.
A taxis turistának nézett bennünket, Angol nyelven beszélt velünk. Hízott a májunk, kár hogy nem voltál velünk.
Gondolhatod! Angolul beszél hozzánk? Oh Zsófi!
Nekünk se kellett több, mi Teresával összenéztünk, vettük a lapot. Elkezdtünk hol magyar, hogy spanyol nyelven karattyolni, némi Angol szavakkal vegyítve. A taxis fizetéskor meg volt elégedve velünk.
Fantasztikus napot éltünk meg, amíg élek nem felejtem el.
– Volt valami céljuk a kirándulással vagy hirtelen elhatározásból vágtak a nagyváros forgatagába?
– Teresa, fia születésnapjára vett valami flancos órát, amin még az internet is rajta van. Tátott szájjal bámultam, hogy miket kitalálnak mostanság.
Kérdezem az eladót: - pulzusszámlálója nincs véletlenül?
- Mert nekem momentán arra lenne szükségem.
– Van ám! - Mondja a srác.
Elém teszi az órákat, amit előzőleg Teresa nézegetett.
– Mamikám! Ezek az okos órák már mindent tudnak, pulzust, vérnyomást, lépésszámolót, légzésfigyelő és bárhol internetezhet vele.
– Jó-jó mondom az eladónak és nagyítót is adnak hozzá?
– Nagyítót sajnos nem árulunk.
Mondja fiatalember: mennyibe kerül az óra? - örömmel mondta az árát.
– Köszönöm a felvilágosítást, sajnos nagyító nélkül ez nekem sokba kerül.
Zsófi, ha Te hallottál már kacagást, - képzeld:- az egész bolt nevetett.
– Sári néni! Valóban nem tudta vagy csak előadta magát?
– Zsófikám! A lányomnak, vejemnek okos órájuk is van, interneten tájékozódok az új dolgok iránt.
Tudod néha jó megjátszani a tudatlant, hagy érezzék a fiatalok okosnak magukat.
– Imádnivaló csoda asszony,- boldog vagyok, hogy ismerhetem gondoltam magamban.
– Veled minden rendben van Zsófikám!
– Nem tudom elmondani Önnek, mennyire boldog vagyok…
– Valóban úgy van, ahogy a telefonba tetszett mondani. Minden rendben a családdal és Gabriellel is. Szülei boldogan fogadtak. Öröm volt velük lenni. Minden percet imádtam, amit velük töltöttem.
Meg kell mondjam: Teresa fia nagyon előadta magát. Gabriel apja el is nevezte félbolondnak. Majdnem elnevettem magam, mikor az apukája rá akarta hívni a rendőrséget.
Úgy sajnáltam a kisöreget, de nem mondhattam el neki, hogy csak csali volt és valójában rendőrrel beszélt.
Gabrielnek viszont bevallottam.
Gabriel, cseppet nem haragudott. Úgy fogalmazott Ő is ugyan ezt tette volna az igazság kiderítésére.
- Ön Sári néni nagyon jó emberismerő! Minden úgy történt, ahogy akkor este megmondta:
" Gabriel, ha okos, már pedig az! Örülni fog, hogy ilyen talpraesett asszonykája lesz!" Ezt tetszett mondani
Gabriel így fejezte ki magát: "Azt a hétszázát! Te ilyen talpraesett lány vagy? Örülök neked!"
Sári néni nélkül már eldobtam volna a szerelmet.
– Zsófikám! Boldog vagyok, hogy boldognak látlak.
Ha jól látom megjött Gabriel.
- Kezét csókolom Sári néni!
– Jó napot Gabriel, ma korán jött.
– Szerencsére a gyerekek valami születésnapi összejövetelre hivatalosak, így előbb el tudtam szabadulni.
– Zsófi szívem elmegyünk sétálni?
– Előbb hazakísérjük Sári nénit.
– Ó ne fárasszátok magatokat gyerekeim, menjetek csak, még egy kicsit üldögélek. Érezzétek jól magatokat.
Öröm nézni, mennyire csillog a szemük a boldogságtól, még az Isten is egymásnak teremtette ezt két fiatalt.