58.)

Drágám! Téged nem babonáz meg Sári néni?

– Hogy jut ilyen eszedbe? Annál okosabbnak gondoltalak, hogy ilyen esztelen gondolatok forogjanak a fejedbe.

Ez az asszony sokkal bölcsebb annál, mint holmi babonával bárkit levegyen a lábáról. Az életéről regényt lehetne írni, annyi és megannyi buktatóval, ami az életét keresztezte sok ember a süllyesztőbe végezte volna, de Sári néni erős, fáradhatatlan.

Egyszer azt mondta: "amikor nagyon el vagyok keseredve ezt a mondatot ismételgetem, - már csak azért is megmutatom" - és megmutatja! Az emberségével emelkedik ki a többi ember közül.

Gabriel! Te nem ismered őt, majd csak figyeld meg. Ha jól figyelsz a kérdésében megtalálod a választ.

– Észre vettem Zsófi drágám! Főleg a keresztkérdéseivel vezeti rá az embert a megfelelő válaszra.

– Te mikor beszéltél vele?

– Keresztkérdés? Jó, rendben Zsófi! Ha jól emlékszem…, de segíts ki, ha tévednék, legutóbb én vittelek hozzá és hoztalak haza. Boldog vagyok, hogy végre látlak nevetni.

– Látod magammal vagyok elfoglalva és megsem kérdeztem a szüleidnél minden rendben van? Mit látsz az új vezetőn? Szerinted beválik? Apukád meg van vele elégedve?

– Nincs kedved holnap eljönni? Szüleimnek jobban hiányzol, mint én. Első mondatuk, - hogy vannak a lányok?

– Ha hiszed, ha nem már nekem is hiányoznak. Holnap nyugodtan elmehetünk, fizikailag és lelkileg is jól érzem magam.

– Zsófi, Lili! Micsoda meglepetés, végre eljöttetek. Hagyjuk a férfiakat, ők csak menjenek dolgozni, az új vezetőt be kell tanítani.

– Gabi bácsinak, hogy tetszik a vezető?

– Eddig meg van vele elégedve. Papa azt mondja: könnyen, hamar betanul a fiatalember. Meséljetek magatokról. Jól vagytok, nem vagytok éhesek? Lilikém gyere a mamához egy picit. Gyertek a konyhába csinálom a férfiaknak a reggelit vagy addig menjetek a nappaliba,  hamarosan végzek és megyek hozzátok. Végre egész nap tudunk beszélgetni.

Annyi mesélni valóm van Zsófikám, azt sem tudom hol kezdjem. Legfontosabb, - elmentem nyugdíjba. Papára jobban figyelnem kell és egyébként is dolgozzanak a fiatalok.

              ..........

– Jó napot kisasszony hova sétál munkaidőben? Még önt nem láttam a farmon.

– Önnek is szép napot, csak sétálgatok, körül nézek...

– Ugye milyen szép hely? Azt - a!! Magácska még szebb, mint a farm. Hol bujkált eddig, hogy nem találkoztunk? Meghívhatom egy forró kávéra - így ebéd után?

– Bocsánat a nevem: Alberto.

– Zsófi vagyok, köszönöm nem most nem.

– Ön ennyire szemérmes? Örömmel fogadnám, ha vacsora meghívásom nem utasítaná vissza.

– Elnézést Alberto, most mennem kell.

- Zsófi drágám láttam az ablakból megismerkedtél a vezetővel. Nos mit szólsz hozzá?

– Nem tudtam, hogy ő a vezető, csak a nevét mondta.

– Gyere az irodámba, mindjárt bemutatlak benneteket egymásnak.

– Alberto legyen szíves jöjjön át.

– Bemutatom Albertot, ő a farm vezető.

– Alberto! - Zsófi a menyasszonyom, ahogy láttam az imént már megismerkedtek.

Albertot, mintha leforrázták volna, keze, lába remegett. Egy szó, annyit nem tudott kiejteni, csak nézett a sötétbarna szép szemeivel, ijedtségében a keze a kezemben maradt.

Gabriel arcán némi féltékenységgel egybekötött mosolyt véltem felfedezni. Végül Gabriel szakította meg a bemutatkozás csendjét.

Valami ilyesmit kérdezett, – a dolgozóknak van védőitala?

következő...

 

Oldal: 58.)Albertot, mintha leforrázták volna, keze, lába remegett.
CSAK ÚGY - © 2008 - 2024 - marara.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat