CSAK ÚGY

A magas trónról könnyen leeshetsz, elég egy gyenge fuvallat, mely viharként arcodba fújja a valóságot.

             66.)

Most nagyon fontos beszélnünk. Tudd fogadni?

– Persze Zsófi, tudod jól mindig a rendelkezésedre állok. Boltba vagyok, de mire hozzám én is otthon leszek. Mondjad Zsófikám! Nem akartam hinni a fülemnek, - még hogy Gabriel részeg? Mi történt, talán megtudta az Alberto incidens.

– Nem tudta meg és különben is régebb óta ivott. Látja Sári néni, az utóbbi időben nem véletlenül panaszkodtam, hogy Gabriel állandóan kötekedik. Utólag belegondolva a féltékenység látszatával elterelte az igazi problémát, az ivást. Szerintem a Velencei kiruccanásunk után nem sokkal kezdett megváltozni, csak nem vettem észre. Hónapokig álarc mögé bújva elrejtette a valódi énjét.

– Titokban ivott? Hiszen mindennap vezetett.

– Az alkoholistáknak nem számít. Szüleitől tudtam meg, hogy bizony régen, öt évvel ezelőtt orvosi segítséggel gyógyult ki.

– Zsófi! Most magamat hibáztatom. Nem gondoltam, hogy ilyen udvarias, jónevelt, értelmes ember ennyire meg tudja téveszteni a környezetét. Próbáltalak nyugtatgatni, reád beszéltem Gabrielt, miközben te szenvedtél.

– Ne hibáztassa magát, senki nem vette észre és senki nem hitt nekem. Mindenki azt hitte felturbózom, képzelődőm, belelátok olyat, ami nincs, pedig néha megijedtem tőle. A "mézeshetek" elmúltával éreztem, valami nem stimmel. Mindig ott motoszkált a fejemben a 'kisördög', már-már paranoiásnak véltem magam, mert olyan kedvesen, hízelgően viselkedett. Azt gondoltam  velem van a baj. Utólag visszagondolva: biztos vagyok benne, hogy napközben, munkaidőben is ivott. Sokszor egyik pillanatról a másikra változott a hangulata.  

Egyedül Alberto próbálta felnyitni a szemem, de a két férfi, mint ősellenség, így nem hittem el. Azt mondta:

"Én elviselem Gabriel rosszallását, de te nem érdemled meg, hogy bántson. Őszintén kimondom, - Gabriel nem érdemel meg téged."

Szerintem Ő átlátott rajta, elvégre pszichológiát tanul. Talán észrevette az italt is, hiszen egymás mellett volt az irodájuk. 

Legalább, ha szülei elárulják a fiúk múltját, akkor lett volna egy támpontom. Ők is meglepődtek, amikor részegen hazavittem, anyukája szinte nem hitt a szemének.

Édesapja nem tudja megbocsájtani a fiának olyannyira, hogy elzavarta és kitagadta. Sajnálom szegény öregeket. Nem ezért nevelték fel, hogy egy bandába bekerülve kiforduljon saját magából.

– Most mit fogsz csinálni Zsófi?

– Semmit! Élem a magam hétköznapi életét, mint több százezer, millió ember és megpróbálom becsülettel felnevelni a lányom.

– Alberto? – megkérdezhetem?

– Az ominózus nap után telefonon mindennap hív. Nem mondom, hogy nem esik jól, - sőt! Felmelegíti a kihűlt szívem. - De Gabriel után nem tudom bízhatok-e még  valakiben? 

Az egyik zugivó, alkoholista! A másik majd nőcsábász  lesz? A jelenlegi helyzetre gondolok és kínomban nevetek az egészen. 

- Nem tudok hinni, már nem! Ezek után mire készüljek? 

Össze vagyok zavarodva és félek Gabrieltől, félek, hogy bárhol elállja a utam.

Részegen kemény szavakkal tudd illetni.

Felmerült bennem a költözés lehetősége is.

folytatás....

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 35
Tegnapi: 19
Heti: 146
Havi: 35
Össz.: 15 548

Látogatottság növelés
Oldal: 66.)Részegen kemény szavakkal tudd illetni.
CSAK ÚGY - © 2008 - 2024 - marara.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »